Kert - függőlegesen

Global-Report
Kert - függőlegesen


Ki ne csodálta volna már meg a mediterrán vidékek viráglugasokban álló, vagy az angol tájak repkénnyel befuttatott házait? A mi éghajlatunkon sem megoldhatatlan, hogy kertünk ne csak a föld közelében, de a fejünk fölött is pompázzon.



A különböző támasztékokra, pergolákra, fákra, falakra felfuttatott rózsák, iszalagok, borostyánok, lilaakácok szinte építészeti erővel bírnak, kiemelhetik a ház, a kerítés egy-egy részét, hangsúlyt adhatnak az alkalmazott építészeti anyagok, a kő, a fa textúrájának, illetve kellemes kontrasztot képezhetnek velük, arról nem is szólva, hogy a kellemetlen látványelemeket is esztétikussá varázsolhatják. De ugyanígy beszélhetünk a futó- és kúszónövények térnövelő hatásáról is, hiszen az ide-oda kanyargó ágak, a szabálytalan foltokat alkotó levelek és virágok több rétegben, többféle mélységben töltik ki és határolják a teret, amely ezáltal tagoltabbá, izgalmasabbá válik.


 

Társíthatjuk is egymással a különböző növényeket a „függőleges” kertben. A folyondárok között szépen mutatnak a csüngő petúniák, muskátlik, s a különféle ámpolnanövények, melyeket a pergola tartószerkezetére helyezhetünk.


A növényeknek egy része (például a borostyán, a vadszőlő) nem kíván különösebb gondoskodást, míg másokra (rózsafélék, klemátiszok) jobban oda kell figyelnünk.



Ez alatt nem csupán az értendő, hogy túlzott növekedésüket kordában tartsuk, hiszen ez valamennyi futó- és kúszónövényre igaz lehet, hanem azt jelenti, hogy fajtánként és évszakonként konkrét feladatokat adnak, melyekről érdemes szakkönyvekből, kertészeteknél tájékozódni. Különösen igaz ez a rózsafélékre, vagy a bugenvilleára, amelyekkel most nem foglalkozunk részletesen.


 

 A színükben, anyagukban is jól megválasztott támasztékok, valamint a rájuk kapaszkodó, ide-oda kanyargó indák és a szabadon „szárnyaló” levelek igazán harmonikus összhangot teremtenek a természeti és az építészeti elemek között.



 

 

 

 

 

 

1. A borostyánok (Hedera helix) a második évtől gyorsan fejlődnek, s talajtakarónak is kiválóak.

2. Ősszel vörösre, barnára váltanak egyes kúszónövények levelei, s újabb színfolttal gazdagítják a kert látványát.


3. A vadszőlő (Parthenocissus) jól tűri a rosszabb levegőjű, városi körülményeket.

 

Előrelátást igényelnek a vadszőlők, loncok, iszalagok. Ha ellenőrizetlenné válik a növekedésük, vagy rossz helyre ültettük őket, sok bosszúságot is okozhatnak. Eltömíthetik a csatornákat, megakadályozhatják a falak kívánatos szellõzését, s elvehetik a fényt az ablakok elõtt.

 


Gondozás


 

 

Idilli helyszín a pihenésre, kikapcsolódásra a napsütötte, zöldekkel befuttatott terasz. Metszésnél ügyeljünk rá, hogy az ülőhelyeknek, kerti bútoroknak maradjon elég szabad terület, különben az idillt elronthatja a kéretlen dzsungel.


A kúszó- és futónövények terjeszkedését tanácsos kordában tartani. A metszést általában évente egyszer végezzük el, egyes fajtáknál ez virágzás után ajánlatos (kínai kékakác, erdei iszalag). A növekedés irányát, a támaszték kihasználást kötözéssel is befolyásolhatjuk. A klemátiszok a gyökérzónák környékén árnyékolást igényelnek, oda ültessünk talajtakaró növényeket.

A kínai kékakác az ültetést követõ elsõ évben, a trombitafolyondár a nyári hónapokban öntözést igényel. Fel kell készülni a levéltetvek és a lisztharmat elleni védekezésre (lonc, klemátisz), de kárt okozhatnak a takácsatkák is (erdei borostyán). Bár ezek a növények jól tûrik a telet, néhány közülük érzékenyebb a fagyra (lonc, kínai kékakác, trombitafolyondár, tatáriszalag), igaz, az elszenvedett fagykárt általában hamar kiheverik, így különösebb téli védelmet egyikük sem igényel.


 

A futó- és kúszónövények buja egyvelege nem csupán magával ragadó látványelemként hatásos, de olyan konkrét feladatok megoldására is kiválóan megfelel, mint a képünkön látható terasz hatásos árnyékolása.

 


 

Cikk forrása