A kiindulási alap az emberi farcsont magassága, mely a földszinttől 90 cm-re van. Ülő testhelyzetben az ember a lábát térdnél meghajlítja, így a 90 cm-es magasság két részre oszlik, és ezt oly módon kell figyelembe venni egy szék tervezésénél, hogy az üléslap magassága 45 cm, mélysége szintén 45 cm legyen. Ha az ülésmagasságot csökkentjük, ez az arány megváltozik - a beülés mélysége növekedik.

Amennyiben az ülésmagasságot növeljük akkor a beülési mélység ennek arányában csökken. Ülő testhelyzetben a vázizom nem működik, a gerincoszlop fokozottan igénybe van véve, ezért a felsőtestet a gerincoszlop 4-5 csigolyánál meg kell támasztani. Amíg kiegyensúlyozott tartásban a gerincoszlop kettős S alakú, addig üléskor a felsőtest és a comb derékszögű helyzetéhez a deréktáji homorú alak csökken, sőt domborúvá válik. Ezért ajánlatos a „térdelő szék” használata, vagy az enyhén lejtő ülőlap kiképzés. A lábak szempontjából pedig az ülőlap egyenletes nyomáseloszlására kell ügyelni, az ülőlap elejének lekerekítésével.