'Köszönet a boldog évekért!'

Global-Report
'Köszönet a boldog évekért!'


Talán nem túlzott az a várakozás, ami az új Vörösmarty téri irodaház építését előzi meg, hisz láttuk miféle épületet emelt az ING ingatlanfejlesztő a Dózsa György úton. Az Eric van Egeraat tervezte irodaépület talán az egyik legmerészebb, legkifejezőbb alkotás, ami az elmúlt évtizedben fővárosunkban épült.



 

Milliók a tetőn


        

A Hübner Tibor tervezte ORI irodaház bontása gyakorlatilag befejeződött, az épület 2006-ra tervezett átadása várhatóan kicsit csúszik – tudtuk meg Fazakas Györgytől, az új irodaház tervezőjétől. A többfunkciós épület üzlet, iroda és lakás céljára szolgáló helyiségeket egyaránt tartalmaz. Fazakas György az Építészek Házában elhangzott prezentációjában jelezte, hogy a lakáscélú helyiségek négyzetméterára erősen a millió fölé emelkedik, és ha tudjuk, hogy ezek az emeleti, illetve tetőtéri kétszintes, verandás luxuslakások átlagos mérete kétszáz négyzetméter felett lesz, akkor könnyen összeadhatjuk, milyen sok pénzt kell a vásárlónak a célra áldoznia. Ezek a lakások 1-2 kivétellel mégis elkeltek, ráadásul a hírek szerint túlnyomórészt magyar vevők birtokába kerültek, ami azt jelzi, hogy a tehetősek körében igen nagy a bizalom az új épület esztétikai és fizikai értékeiben, és nem utolsósorban időtállóságában.

Az irodák bérbeadásáról még folynak a tárgyalások, az ő kilétüket a szerződések aláírásáig nem hozzák nyilvánosságra. Az exkluzív üzlethelyiségek leendő bérlői körül is hasonló titkolózás folyik, annyi biztos, hogy nagynevű, eddig Magyarországon nem képviselt divatcégek fognak az új Vörösmarty téri irodaház földszintjére költözni, melyek közül egyelőre egyet, a világhírű svéd Hennes and Mauritz (H&M) divatkereskedelmi hálózat 2500 négyzetméteres boltját lehet biztosra venni.

1991-ben kezdődött az a történet, amely, ha minden igaz, jövőre véget ér. Ekkor döntött ugyanis a főváros arról, hogy eladják a Vörösmarty téri ORI irodaházat, melyet a népnyelv csak „Elizélt Palota” néven ismer. 2000-re lett kész a terület rendezési terve, de az ezután kiírt pályázat nem hozott eredményt, azaz egyetlen eredménye, hogy a városháza tárgyalóasztalhoz ült az ING Bank Ingatlanfejlesztő Kft-jével, amely felajánlotta, hogy az épület tulajdonosával, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvánnyal (MSZA) tulajdonostársként is együttműködne egy új épület működtetésében. A mindkét fél számára kölcsönösen előnyös megállapodás eredményeképp mára nagyjából-egészében lebontották a szépemlékű kockaházat – halottakról vagy jót vagy semmit.

 

 

Homlokzati intelligencia


De mi kerül a helyére? Az edzett fővárosi lakos ilyenkor összevonja a szemöldökét, és mindenre felkészülve várja a rossz hírt. Félelme nem alaptalan. Építészeink igencsak próbára tették ízlésünket és türelmünket az utóbbi időkben, cifra vásárcsarnokaikkal, jeges irodaházaikkal, monstruózus bevásárlóközpontjaikkal, és a hisztérikus Nemzeti Színházzal. Esetünkben a szituáció még kényesebb, hiszen a város közepéről és annak is egyik legszebb, legpatinásabb teréről van szó, melynek vonzerejére amúgy a hivatalos idegenforgalom is nagyban támaszkodik.

Szegény fővárosi lakos most az egyszer talán fellélegezhet. A (Duna Towert és az Europe Towert is tervező) Fazakas György és Jean-Paul Viguier, a francia építészkamara elnöke által tervezett épület neki épül. A ház főhomlokzata többemeletes üvegezett átriummal néz a térre, melyen át a sétáló a nyilvános udvarba juthat, melyről lépcsőzetesen hátráló függőkertek kapaszkodnak fel a Vigadó hátsó falára. Az udvar ekképp a tér részévé válik, színpadszerű teret képez, melyen rendezvények kaphatnak helyet, és boldog-boldogtalan élvezheti a tervezett narancsliget hűs árnyait. Az nem világos, mit kezdenek télen a mediterrán fákkal – talán letakarják őket, akár Vörösmartyt, aki pont szembe néz a kapuval.

A térre néző homlokzat – mint a jó titkárnő – nemcsak csinos, de „intelligens” is. A többrétegű, hőszigetelő üvegrendszer intelligensen reagál a környezet hatásaira. A külső, tükrözésmentes üvegfelület és a belső, filmréteggel kezelt üvegfelület között hetven centis tér van, melyben a ház központi komputere ventilátorokkal működtetett légáramlatok segítségével szállítja el a naphőt. Az irodák szintjein forgatható fapanelek biztosítanak további, egyéni lehetőségeket az árnyékolásra. Mellesleg ezek a fapanelek a homlokzat legjellemzőbb elemei, folyton változtatják állásukat, akár egy gyakran használt könyvespolc, melyen artisztikus rendetlenségben sorakoznak a bőrkötéses gerincek.

Kérdés persze, hogy a legfejlettebb technikával, modern elképzelések alapján épülő ház hogyan illeszkedik a tér nemes diszharmóniájába. Kérdés, hogy egyáltalán hogyan illeszkedhetne egy áttetsző, játékos, csupa üveg és fém épület a régi kőházak közé.

 

 

Telt idomok


          

A tervezők elképzelése szerint nagyon is jól. A tömb kisebb és alacsonyabb, mint elődje, a túlméretezett ORI irodaház, sarkai legömbölyítettek, nőiesek, és az új épület határozottan egy középkorú nő telt idomait hozza az elegáns öreg hölgyek – Gerbeaud, Luxus áruház, és a Budapest Bank épülete - társaságába. A válltöméses kocka alakú tömb egészét finom fémháló borítja, melyet háromszög alakú, pontmegfogásos üvegpikkelyek fednek; a fémháló mögött további üvegrétegekkel találkozunk. A koncepció tudatosan elkerüli a tér hagyományos architektúrájának részleteire való utalást, hiába keresünk atlaszok tartotta erkélyeket, timpanonokat vagy tornyocskákat, és ez talán így is van rendjén. Az áttetsző, gömbölyded formákat követő fémháló nem vet fel par excellence építészeti kérdéseket, nem is ad válaszokat ilyesmikre, azaz nem veszi fel a kesztyűt, melyet a környező öreg hölgyek dobnak elé. Sőt, talán észre sem veszi azt. Más nyelvet beszélnek.

Cserébe csillogó és tetszetős, a nézőt nem fárasztja követhetetlen gondolatmenetekkel és homályos utalásrendszerrel. Egységes, problémamentes, „ennivaló“ épületet kapunk, mely szinte fogyasztásra kínálja fel magát. Ez is a feladata. A többfunkciós városi központ tervezett tizenegy szintjéből négyet a föld alatti nyilvános mélygarázs foglal el, a térre legnyitottabb első két szinten boltok kapnak helyet, az azt követő három emelet az MSZA tulajdonában marad, és irodáknak ad otthont. A tetőn pedig hatalmas kétszintes luxuslakásokat építenek, amivel az igényes lakófunkciót telepítik vissza a belvárosba. Tulajdonképpen itt mindenki jól jár. Az MSZA megtartja központi fekvésű irodáit, az ING ingatlanfejlesztő, amellett, hogy hagyományához híven újabb szokatlan épülettel ajándékoz meg minket, jól értékesíthető ingatlanokra tesz szert, a fővárosi lakos pedig gazdagabb lesz egy köztérrel, és azzal a hihetetlennek tűnő narancsligettel, ahonnan talán a tetőn bujkáló luxuslakások verandáit is látni majd.

 


 

Cikk forrása