A freon rombolja az ózonpajzsot


Napjainkban a klimatizálás csaknem olyan szükségszerűvé vált, mint a fűtés, mivel a mai építészet, az új anyagok és a modern technológiák miatt oly módon változott – például a hatalmas üvegfelületek alkalmazása –, hogy épületeink télen hőpótlást, nyáron hűtést igényelnek. A klímaberendezések rendszerét két csoportra oszthatjuk. A direktpárologtatású kisberendezések (ilyenek például az ablak- és split klímák) lakásokban, lakóházakban, a nagyobb teljesítményű, általában légtechnikához kapcsolt klímaberendezések, pedig középületekben terjedtek el.

 

A klímaberendezések napi életünkhöz szorosan hozzátartoznak, és akkor működnek a legjobban, ha észre sem vesszük jelenlétüket. Azonban a berendezések alkalmazásának elterjedése egy sor kérdést vet fel.



A klímaberendezések hűtőköre - mint a háztartási hűtőgépek zöme - freonnal működik. Ám a freon környezetszennyező anyag, mert a légkörbe jutva károsítja az ózonréteget. Ezért bizonyos freonok használata már tiltott, más freonok használata pedig a közeljövőben kerül tilalmi listára, szerepüket az alternatív gázok fogják átvenni.

 

A hűtőközegek önmagukban még nem veszélyesek. Attól válnak azzá, hogy a légkörbe kerülnek. A légkörbe kerülésüket teljes mértékben megakadályozni nem lehet - mert valamennyi szivároghat az adott berendezésből -, de a nagymértékű szivárgás megakadályozható.

 

Ezért van szükség a berendezések időszakos karbantartására, és hogy a készülékek bontásakor a freon szakszerűen, lefejtő készülékkel palackba kerüljön. A lefejtett freon azonnal, illetve regenerálás után felhasználható a berendezések újratöltésére.

 


A hő- és zajszennyezés




A berendezések másik környezetszennyező hatása a hőszennyezés. Mivel a hő a belső terekből a környezetbe jut. A hőfelesleg-eltávolítás helyének optimális megválasztásával a káros környezeti hatások mérsékelhetők.

 

A harmadik probléma a zajártalom. Korunkban a zaj - főleg a városokban - néha elviselhetetlen méreteket ölt. Fontos szempont, hogy csak a lehető legkisebb mértékben növeljük a meglévő zajszintet. Egy nagy légtechnikai berendezés komoly zajszennyezés forrása lehet, de még az otthoni kis split klímánk kültéri egységének „brummogása” is zavarhatja környezetünket.

 

Nem szerencsés például a készüléket légkondicionálóval nem rendelkező szomszédunk hálószobájának – egész nyáron nyitott – ablaka mellé felszerelni. Fenti két probléma elkerülhető illetve csökkenthető úgy, hogy klímaberendezésünk kültéri egységét helyezzük minél magasabbra, és a lehető legtávolabb a saját illetve szomszédaink nyílászáróitól. A zaj csökkentésére zajcsillapítók, zajcsökkentő falak beépítése adhat megoldást.

 

A fentiek alapján látható, hogy a klimatizálás - mely fokozatosan növekvő mértékben épül be életünkbe, de ugyanakkor megkönnyíti és kényelmesebbé is teszi azt -, és annak a környezetre gyakorolt hatása az egyik legfontosabb kérdés, melyet a berendezések kiválasztása előtt alaposan meg kell vizsgálni.