Tíz perc múlva már a party közepén... | ||
Az ember mindig arról álmodik, és azon dolgozik, hogy összeegyeztethetetlen dolgokat integráljon. Utazni akar, és egyben megtartani az otthon melegét. Mozgás közben maximális szabadságot, és a teljes védelmet kívánja egyszerre. Ezen a témán dolgozott a XX. század utópisztikus építészete, illetve a húszas évek végén ez a gondolat a design terén is megvalósításra került azáltal, hogy Coop Himmelblau nevű osztrák Társaság tervezett egy plasztik buborékot, ami bent, és kint egyaránt használható volt. A buborékok egyike „Balloon for two” nevet viselte, amely jól illeszkedett a hatvanas évek kultúrájának kábítószerrel és erotikával fűtött életérzéséhez. A szabadban szeretkezők úgy tudtak rejtőzködni a kíváncsiskodók szeme elől, hogy tíz perc múlva már a party közepén táncolhattak. |
Csak fújjuk föl, rázzuk meg! |
|
Nagyon egyszerűen felépíthető: Csak fújjuk föl, rázzuk meg, és azonnal megtelik levegővel. A levegő természetes cirkulációjának köszönhetően a ház nem fog leereszteni. A csoda házikónak egyéb előnyei közé sorolható az, hogy miközben a bent lakó láthatatlan marad, ő kinézhet a külvilágra, mivel az ezüstszínű polieszter azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy csak kifele átlátszó. A hippik körében bizonyára sikernek örvendett volna a találmány, valószínűleg nyilvános tereken helyezték volna el azzal a céllal, hogy egy szerelmes pár nyugodtan élvezze egymás társaságát. A formatervező ezzel az elképzeléssel szemben nem két embernek szánta fantáziájának gyümölcsét. Martin Rui de Azua inkább a magányt választotta.