Magasan a város felett

Szerző: László Attila, Fotó: Pierre Jean Verger Intérieur Magazin
Magasan a város felett


A francia fővárosnak hajdanán új szerkezetet adó báró Haussmannt az elegáns bérházak kapcsán gyakran emlegetik, Haussmann-stílusúnak aposztrofálva az akkor épült házakat. Ezekből szép számmal található Párizs legelegánsabbnak tartott elővárosában, Neuilly-ben is, és éppen egy ilyen, a XIX-XX. század fordulóján épült házban él Arnauld de Petiville. A legfelső szinten alakította ki új otthonát az ismert párizsi belsőépítész és felesége.



A kétszintes tetőtéri lakásban alul található a hallból nyíló nagy belmagasságú, egyterű nappali és étkező, illetve a hálószoba és a hozzá tartozó fürdőszoba, majd tovább, az eredeti funkciójában meghagyott konyha. A kisebb alapterületű felső szinten a kandallóval ellátott szalon és egy vendégháló kapott helyet. A nyüzsgő negyedre a nagy tetőteraszról kínálkozik tökéletes rálátás, sőt innen a távolabbi La Defense toronyházai is feltűnnek. A tervező kézjegyét több magánlakásban, irodaházban és szállodában - köztük a számos szakmai elismerésben részesült párizsi Hotel Dur épületében - fedezheti fel az érdeklődő. A komplex belsőépítészeti megbízások mellett Arnauld de Petiville saját tervezésű bútorait is kínálja a Szajna bal partján található galéria-bemutatótermében, ahol olyan kortárs művészeti alkotásokat is szerepeltet, melyeket enteriőrjei kialakításakor rendszeresen ajánl megrendelőinek. Visszatérően alkalmazza többek között az artisztikus világítástechika területén dolgozó angol Kevin Reilly műveit, noha maga szintén tervez lámpákat. Ezek, miként saját bútoraiból néhány, szintén láthatók saját otthonában, amelynek kialakításánál finom, mégis határozott ellentétekre épített.
 
 
Dominánsak lettek a színek: a finom stukkódíszekkel tagolt falak több helyen is merész - de az egykori nagypolgári világban korántsem egyedülálló - árnyalatokat kaptak. Az előtér padlizsánlila, az emeleten sötétszürke falak fogadnak, míg nappalijában a selyemfüggönyök, a barna, a lila és a zöld különböző árnyalataiban játszó ülőbútorok és szőnyegek teremtenek elegáns atmoszférát. Saját tervezésű padjaihoz és "Mix R" kanapéjához mélylila bársonyt és világosabb lila selymet választott, míg "Zebra k" állólámpája csillogó fémből készült. Mindez a húszas-harmincas évek elegáns és egyben extravagáns párizsi stílusát, az art décot idézi, ami némi ázsiai felütéssel - mindenekelőtt a tömör teakfából készült dohányzóasztal sorolható ide - egészül finoman ki. 
 
 
 
A nappalival egyterű, sötétbarna tónusú étkezőben szintén saját bútorai láthatók, mint a népszerű "Air" székek, míg az asztalt a már említett Kevin Reilly mennyezetre függesztett, fehér gyertyákkal hangsúlyozott "fémtálcája" világítja meg. Mindenképpen szokatlan, és valljuk be, nem nélkülöz némi teatralitást a hall sem, amelyben a falak erőteljes padlizsánlila színe szinte megdöbbenti a belépőt. Az innen nyíló konyha és a pasztelebb színekkel kialakított hálószoba e látvány mellett mindenképpen eltörpül a maga egyszerűségével, ugyanakkor érthető, hogy a funkcióikban is intimebb helyiségek finomabb megoldásokat kívántak, mint a gyakori vendégfogadásra tervezett "publikus" terek. A hallból elegáns vonalú lépcső vezet fel a képzőművészeti galériaként is működő emeletre. Itt, a fenti szalon berendezésében látványos szerep jut a hatalmas tükörkeretbe foglalt kandallónak, de a berendezés feltűnő darabja a spanyol tervezőnő, Patricia Urquiola 2006-ban, a Moroso cég számára tervezett fotelje, a Smock is. A merész forma a kényelem és a luxus megtestesítője, nem csoda, hogy rövid egy éven belül a kortárs design emblematikus darabja lett. A szalon egyik sarkában bárpult áll, a hozzá tartozó széket a szintén Párizsban élő India Mahdavi tervezte, míg a háttérben a lépcsőt izgalmas és játékos építészeti motívumként feldolgozó, festett paraván látható. A szalon folytatása a nagy tetőtéri terasz: a fával burkolt, kerti bútorokkal berendezett és növényekkel belakott nyitott tér időnként, a teljes sötétség beálltával, vetítőteremként is szolgál. Ez is mutatja, hogy ebben az otthonban fontos tervezési szempontként jelent meg a különböző technikai berendezések beillesztése és egyben elrejtése, többek között a vetítési funkciók, a hangszórórendszer vagy a rejtett világítás kialakítása. A francia belsőépítész, Arnauld de Petiville otthona gyakran hangoztatott tervezői metódusának bizonyítéka, amelynek lényege az esztétikai és a funkcionális megoldások minden részletének összehangolása.

Cikk forrása



Szólj hozzá!
  Névtelen hozzászólás
Nicknév:
Jelszó:
  Emlékezz rám ezen a számítógépen

Cikk címe:
Küldj el minden hozzászólásomra írt választ emailben
Küldj el minden erre a cikkre érkező új hozzászólást emailben